
Ének az esőben
Sparta City Ultra – 24 órás futás – 145,494 km – szint: 854 m – helyezés: 7/14
Ott voltam. Ott voltam abban a városban, ahova még soha nem jutottam el. Érzéki
paradoxon. Az életem része lett, pedig csak a hiánya van meg. Hogy lehet a
semmi, valami?!
Két dolog volt biztos. Semennyi tudással tudtam csak rajthoz állni, de azt végig a pályán tartottam. Novemberben és decemberben a munka, januárban az influenza kért belőlem. De szokták mondani, csatában épül a jellem. A lábaim jól közreműködtek. Mindig az előző körben edződtek meg, hogy teljesítsék a következő kört.
A kihívás minőségét tovább emelte, hogy 15 órán keresztül esett az eső. Párszor leszakadt és ömlött, majd órákon keresztül végig áztatott. Hőmérséklet 10 C fok. A komfortzóna most távol volt, egy messzi-messzi Galaxisban.
Az első tíz órában mindig utolsóként, a lista végén találtam meg a nevemet. De ez nem maradt így. A 7. helyen végeztem, férfiak között a 6. lettem. Így görög szokás szerint még nekem is járt egy serleg.
Rocky bölcsessége visszhangzik bennem:
"Nem az számít, hogy mekkorát ütsz! Hanem, hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni. Bírni kell a pofont és muszáj menni tovább!"
Nagy köszönettel tartozom Horváth Tomi kísérőinek, Horváth Robinak és Pallos Krisztiánnak, akik egy napra engem is "örökbe fogadtak" és barátian táplálták a küzdésemet. Felejthetetlen!
Meglepő volt a verseny befejezése is. Az extrém időjárás miatt, mikor a futók megszereztek egy megdönthetetlen pozíciót, sorban kezdték abbahagyni. Az utolsó órában már csak ketten maradtunk a pályán Horváth Tomival. A két magyar! Fontos megtanulni, hogy a vége csak a végén van!
Négyszemközt akartam beszélni a Királlyal, hogy egy kicsit járjon közbe Fortunánál. Ezért gyakorolnom kellett a befutót. 182-szer sikerült a 800 méteres körpályán. Hogy neveztem-e a Spartatlonra? Persze! De nem cuppantam rá. Ha most kell, akkor most lesz. Ha nem most, akkor majd egyszer. A gondolat itt van, jön-megy, nem zavar. A nyugalom munkálkodik bennem. Ez meg oximoron, ugye? A csendért meg kell dolgozni ebben a "zajban".
Az esőben pedig énekelni és táncolni kell!