Dallamok

Vártam annyi sok évig
és jártam az életem végig,
mer' az ember mindenkor remél.

Minden nap, amit megélek
Igazából azért az egy napért szeretnék élni,
Amikor a legtöbbet adhatom magamból.
Én vagyok az egyetlen, de nem vagyok magányos.
Hogy melyik lesz a legszebb napom
Még nem tudhatom.

Kisfiú egy fáradt furcsa délután
Megunt játékok közt behunyt szemmel áll
Lassan neki indul álomlován
Ez segít talán.

Álmodtál, ébredtél,
Vártál rá, hogy felnőtt légy.
Felnőttél, más lettél,
Minden álmod elmúlt rég.

Minden úton, a hosszú úton
Már nem találod a célt,
Miért egykor indultál.
Ha elfelejted, de észrevetted,
Hogy egyre messzebb,
Elkerülted önmagad!

Szeretek órákig meg sem állni,
szeretek nézni és messze látni,
szeretem azt, ha egy rossz nap véget ér.

Sorsod kemény, gond nem apad-,
Áll a szekér, óra halad...
Álmok helyén fáradt föld vár,
De remény fakad.

Sorsom, hogy utam végigjárjam.
Sorsom, hogy előttem jár a vágyam.
Ó, de ennek túl nagy az ára.
Sorsom, hogy sorsomba legyek zárva.